november 25, 2023
Járványszerűen terjed a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegsége a borvidéken, mely mindannyiunk eredményes szőlőtermesztését veszélyezteti. Röviden megpróbálom összefoglalni, hogy mi is ez a betegség, hogyan terjed, illetve hogy mit tudunk és mit kötelező megtenni a területeinken.
Mi ez a betegség?
Az aranyszínű sárgaságot okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb baktériumszerű kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a megbetegedett tőkék 1-2 év alatt elpusztulnak, a beteg növények száma pedig évente megtízszereződhet. Így nagyon gyorsan egész ültetvények kipusztulásához vezet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
Mik a tünetek?
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűek, borászati szempontból használhatatlanok.
Biztos, hogy ilyen tünetek esetén ez a betegség van jelen az ültetvényemben?
Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Más nem ennyire veszélyesen terjedő fitoplazmás betegség (sztolbúr fitoplazma) pontosan ugyanezeket a tüneteket produkálja. Elkülönítésük csak drága és lassú laboratóriumi vizsgálat alapján lehetséges. Ezért célszerű minden ilyen tünetet mutató tőkét aranyszínű sárgasággal fertőzöttnek tekinteni.
Mivel lehet meggyógyítani a megbetegedett tőkéket?
A betegség elleni védekezéshez, a megfertőződött egyedek gyógyítására jelenleg nem áll rendelkezésre eljárás, kizárólag a megelőzéssel védekezhetünk.
A fertőzött, vagy fertőzésgyanús tőkéket ki kell jelölni, be kell jelenteni a növényvédelmi hatóságnak, majd a lehető legnagyobb föld alatti résszel ( gyökérzettel) együtt el kell távolítani az ültetvényből és égetéssel meg kell semmisíteni!
Hogyan terjed a betegség?
A kórokozó bizonyítottan három növényben fordul elő. Tápnövényei a szőlőfajok, az iszalag, valamint az éger. Borvidékünkön az első kettőnek van jelentősége. Fontos tudni, hogy ezeken belül minden faj, fajta lehet hordozó, így az elvadult szőlőalany, vagy akár a dísziszalagok is!
Növényről növényre terjedése egy idegenhonos kabócafajjal, az amerikai szőlőkabócával történik, amely szívogatása során juttatja be a kórokozót a növénybe. A betegség terjedését kizárólag a kabóca ellen való hatékony, rendszeres védekezéssel lehet megakadályozni.
Hogyan védekezünk a kabóca ellen?
A gyérítésére a következő eszközeink vannak:
Hogyan érint minket a zárlati intézkedés?
A növényegészségügyi zárlat komoly dolog. Kényelmetlenséget okoz mindannyiunk számára, de hatékony eszköz arra, hogy a járvány tovaterjedését megakadályozzuk. Az intézkedésben foglaltak betartása mindenki számára kötelező, mindenkinek el kell végezni az előírt feladatokat saját és az egész borvidéki közösség érdekében. A kötelezően elrendelt védekezés végrehajtását nemcsak el kell végezni, hanem dokumentálni is kell, ezért kiemelten fontos a permetezési napló precíz vezetése!
Melyik területeket érinti az intézkedés?
A fertőzött növényeket a Virágvölgyben találták. itt egy 1 km sugarú kört jelölt ki a hatóság amelyet fertőzött területté nyilvánítottak. Ebbe a kijelölésbe beleesik Jánostelep is. Éppen azért, hogy a tovaterjedést akadályozzák, e terület köré egy újabb, 3 km sugarú körben egy biztonsági (puffer) zónát jelöltek ki, ahol még bizonyítottan nincs jelen a betegség, de a fertőzött területtel azonos védekezési- megelőzési módszereket kell alkalmazni. Ebbe a zónába beletartozik Fertőrákos és annak közigazgatási határa is.
Fontos, hogy az intézkedés területi hatálya kül- és belterületre, zártkertre és termőültetvényre is érvényes.
Meddig kell folytatni a kötelező védekezést?
A növényvédelmi hatóság a zárlatot a fertőzött területen előforduló fertőzés felszámolását követően, legkorábban a fertőzés felszámolását követő 3. évben, akkor oldja fel, ha a termelő az előírt zárlati intézkedéseket (növényvédelmi előírásokat és technológiát) betartotta és ezt a hatóság rendszeres ellenőrzések alapján igazolta. Azaz három évvel azután, hogy nem találnak több fertőzött egyedet a területen.
Mi lesz a felhagyott ültetvényekkel?
A járvány kialakulásának egyik fő oka az, hogy a város terjeszkedése és a szőlőtermelés visszaszorulása miatt pont az érintett borvidéki részen alakult ki beépített, művelt és műveletlen, felhagyott ültetvények területi mozaikossága. A rovarvektor ezeken a részeken felszaporodik és onnan kirajzik a szomszédos ültetvényekbe. Amíg ez az állapot fennmarad, addig a járvány ellen eredményesen védekezni nem lehet. A kormányhivatalnak és a Hegyközségnek a zárlati intézkedések okán megvan a hathatós eszközrendszere arra, hogy a tulajdonosok ne csak a jogaikat gyakorolják, hanem a tulajdonnal járó kötelezettségeiknek is eleget tegyenek.
A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlő területeket úgy fogja a hatóság tekinteni, hogy a termelő, vagy tulajdonos nem teljesítette a zárlatinak minősülő kórokozó terjedésének megakadályozására és a zárlati károsító terjesztését végző rovarok (rovarvektorok) egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettséget. Ebben az esetben akár 500.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedő mértékű növényvédelmi bírságot szabhat ki.
Az ilyen területeken az ültetvény maradványait is fel kell számolni és folyamatosan kultúrállapotot kell fenntartani, valamint -ha ez nem történt meg- a kivágás tényét be kell jelenteni a hegyközségnél és a hatóságnál.
Célszerű lenne, ha mi szőlősgazdák az ilyen szomszédokat magunk is informálnánk, meggyőznénk, segítenénk.
Tényleg megtörténhet, hogy az ültetvényemet kötelező lesz felszámolnom?
Sajnos igen.
A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 7. sz mellékletének 1.4.1.2.3. pontja nevesíti azokat a hatósági intézkedéseket, amelyeket a hatóság részéről a fertőzött területen a károsító felszámolása érdekében el kell elrendelni.
A Rendelet 4.1.2.3. c) pontjában foglaltak szerint a körülhatárolt területen a teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények aránya meghaladja a növényállomány 30%-át. Abban az esetben, amennyiben a fertőzés mértéke 30% alatt van minden tünetes növényt gyökérzettel együtt el kell távolítani az ültetvényből és meg kell semmisíteni!
Számíthatok valamilyen kárpótlásra?
Igen, abban az esetben, ha a termelő a permetezési naplójával, valamint az azt alátámasztó számviteli bizonylatokkal hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy engedélyezett növényvédelmi technológia alkalmazásával eleget tett a zárlati károsító terjedését elősegítő amerikai szőlőkabóca elleni védekezési kötelezettségének, illetve folyamatosan együtt működött a hatósággal és betartotta a Hatóság által a kijelölt területen meghatározott zárlati intézkedésekben foglalt növényegészségügyi előírásokat, továbbá a fertőzés a korábbi években nem érintette a termelő területét.
A kártalanítás részletes szabályait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv.). 54. §-a, valamint a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 21-25. § határozzák meg.
Az Éltv 54. §. (1) bekezdése a) pontja értelmében „Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult.
A kártalanításról és annak mértékéről az irányadó ágazatai jogszabályok alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt, azonban termelőnek a kártalanítási igényéről nyilatkoznia kell, az automatikusan nem jár!
Újratelepíthetem az ültetvényemet?
Természetesen meg van a lehetőség az újra telepítésre, de csak ellenőrzött eredetű, igazoltan fitoplazma mentes, tesztelt szaporítóanyaggal. A pótlásokat, vagy az ültetvények újratelepítését a betegségre kevésbé fogékony fajtákkal ajánlott elvégezni!
Ezzel kapcsolatban célszerű egyeztetni a Hegyközséggel, valamint a témában járatos szakemberekkel.
Kihez fordulhatok további kérdéseimmel?
További információkért a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi felügyelőihez (9028 Győr Arató utca 5.;tel: 96/896- 070), valamint a Soproni Borvidék Hegyközségégének hegybírójához (9400 Sopron Lackner K. u 48. I/17.; tel: 06-70/50-987-80) fordulhatnak.
Összeállította: Molnár Ákos c. egyetemi docens
